Tippek és trükkök, hogyan építsd fel a YouTube csatornádat. Rengeteg ilyen és ehhez hasonló cikket olvastam mielőtt belekezdtem a Zsuzsi receptjei csatorna beindításába. Most arra gondoltam, hogy megosztom veletek a tapasztalataimat. Bocsánat, ez a bejegyzés most csak nyomokban tartalmaz recepteket, inkább csak a kemény háttérmunkáról szól. Vegyétek úgy, hogy most egy kicsit bekukucskálhattok a konyhámba.

Mindent összevetve szerintem a legfontosabb a minőségi tartalom. Én erre törekszem, folyamatosan fejlesztem magam és szerintem látszik a fejlődés. Egyenlőre egyedül készítem egy telefonnal a videókat és magam is vágom meg őket. Ha majd csak ebből élek, biztosan veszek néhány remek kamerát is. Egyenlőre 200+ feliratkozót sikerült gyűjtenem, de szeretnék még jobb lenni. Szeretném még több emberhez eljuttatni a receptjeimet, mert nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam és nagyon szeretem csinálni. Egyenlőre az a tapasztalatom, hogy ha jót csinálok, akkor menni fog ha, nem akkor nem. Ennyire egyszerű? Igen, szerintem ez ilyen egyszerű. 

Jó lett például a rizs főzős videóm, pedig nem gondoltam, hogy ez érdekes tartalom lehet.

A kínai szójás csirke videóról magamban azt gondoltam, milyen jó kis videó lett, de aztán a kutyát se érdekelte. Sebaj, rizzsel jó lesz! :)

Már csak a jó fogalma a kérdés, azaz, hogy mitől lesz jó egy videó. Ahogy a statisztikákat böngészem, az számít jó videónak a YouTube-on, ha azt az elejétől a végéig nagyon sokan megnézik, reagálnak rá, megjegyzést fűznek hozzá és megosztják másokkal. Ez a leggyakrabban akkor következik be, amikor érzelmeket vált ki a videó a nézőből. Én a recept videóimmal az éhség érzetet szeretném kiváltani a nézőimből és az azonosulás érzését, hogy a látottak alapján én is el tudom készíteni ezt az ételt. Az én konyhám nem egy exkluzív szuper konyha, csak egy olyan átlagos konyha, mint mondjuk a tiéd. Én egy átlagos háziasszony vagyok. Az átlagostól mindössze annyiban különbözöm, hogy nekem a cöliákiás betegségem miatt gluténmentesen kell főzni. Emiatt készült velem egy újságcikk is nem olyan régen.

Nehéz olyan videót csinálni, amit az elejétől a végéig megnéznek. Például az én nézőim kikapcsolják a videót, amikor már ott tartok, hogy tálalom az ételt. Legtöbbször csak addig érdekli őket, amíg elkészítem. Nekem ez így tökéletesen megfelel.

Fontos, hogy ha te mondjuk fogod magad és leülsz egy kamera elé és elkezdesz beszélni, azt úgy tedd, hogy folyamatosan fenn tudd tartani a nézőid érdeklődését. Akárcsak egy jó színész, aki egymaga képes több száz embert a nézőtéren folyamatosan fokozott érzelmi állapotban tartani. Akinek ülnek a poénjai és tudja hogyan kell a csönddel bánni. A híres amerikai televíziós műsorvezetőnő, Oprah Winfrey egy interjúban azt mondta, neki az célja a munkásságával, hogy meg tudja nyitni az emberek szívét. Ő képes hatni másokra, akik  aztán tudnak vele azonosulni és talán ebben rejlik a sikere. 

Ha nem élő videót csinálsz, akkor jó utómunkával, vágással a hatást fokozni lehet. Például egy-egy hanghatás, felvillanó kép, egy jó átmenet sokat tud egy amúgy lapos videón javítani. A sült virslis videómban kicsit túltoltam az effekteket, de úgy éreztem unalmas lenne, ha csak simán bevagdosnám a virsliket és megsütném őket. Azok a gyerekek, akiknek megmutattam szeretik ezt a videót, és a polip virsli amúgy is nekik készült.

Érdemes még egy egységes stílust kialakítani, amiről tudják a nézőid, hogy ez te vagy. Divatosan mondva ez a personal brand kiépítése. Nekem a Zsuzsi receptjei a brandem, amihez van saját logóm, amit szintén én készítettem. A weboldalamon, és a közösségi média felületeimen, beleértve a YouTube-ot is ugyanazt a brandet erősítem, mind színvilágban, mind tartalmilag. A brand legújabb tagja Zsuzsika, a legófigura, akinek a gluténmentes mindennapjait a Facebook és Instagram történetekben (storykban) lehet követni. 

A tartalmi részen kívül még vannak még alaki elemek, amiket a sikerhez érdemes kitölteni:

• Borítókép: nézzétek meg, mekkora kép kell és az milyen eszközön (számítógép, tablet, telefon), hogyan látszik
• Linkek: nekem elérhető a weboldalam a jobb felső sarokban és minden videóban megtalálható az adott recept
• Cím: minden videónak érdekes, egyedi és lényegre törő címe legyen
• Leírás: érdemes leírni miről szól a videó
• Címkék: érdemes az összes releváns kulcsszavat felsorolni, de ugyanakkor nem érdemes túlzásba esni

Melós dolog ez, na. Kemény munka nélkül ritkán lesz népszerű csatorna. A virális videók inkább a kivételt képviselik, mint az átlagot. Ha például nem írod le, hogy miről szól a videó a Google nem fogja olyan könnyen megtalálni. Ez azt is jelenti, hogy a Googlet használó emberek se fogják megtalálni. Ilyen vagy olyan formában, de mindenképpen érdemes népszerűsíteni a videót, mint terméket. Ezt a részt mondjuk pénzzel is lehet katalizálni. Szerencsés vagyok a palacsinta videómmal, mert a Google valamiért nagyon jó barátom lett. 

Amikor már vannak feliratokozók, követők, rajongók, éhes szakácsok, akkor fontos meg is tartani őket. Én például, amikor olyan receptet vagy úgy készítek el, hogy ti nem tudjátok otthon utánam csinálni, akkor buktam az egészet. Amikor pedig jót csinálok, akkor alig várjátok, hogy legyen újabb és újabb tartalom. A rendszeres tartalom készítés és megosztás is nagyon fontos. Ebben sajnos én még nem vagyok jó, de most elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad hetente lesz új videó.

Összefoglalva: egy sikeres YouTube csatornához sok részletre érdemes odafigyelni és a rendszeres minőségi tartalomgyártáshoz tapasztalatom szerint érdemes előre dolgozni egy kicsit. Én már most azon tanakodom, hogy mit fogok főzni karácsonykor. 

Olyan olasz desszert a tiramisu, aminek kevesen tudnak ellenállni, főleg azok nem, akik szeretik a kávét. Ráadásul ez is egy olyan étel, amit gluténmentesen is könnyedén el lehet készíteni, csak a babapiskótát kell gluténmentesre cserélni.

A fenti kép hosszas kutatómunka után készült el, mert miután januárban megcsináltam a gluténmentes tiramisu tortám kiderült, hogy az nem igazi olasz tiramisu.

Történt ugyanis, hogy amikor elvittem a tortát a házibuliba, mind a hat olasz barátunk egyöntetűen úgy vélekedett róla, hogy ez nem tiramisu. Egyikük azt hitte ez egy pizza. :DDD

View this post on Instagram

A post shared by Mit főzzek ma gluténmentesen? (@zsuzsireceptjei) on Jan 3, 2019 at 1:31am PST

Azt mondták, bár a recept jó, nem így kell kinézzen. Fejüket csóválták, és mondták, hogy no, no, no. Aztán azzal a jellegzetes kézmozdulattal elmagyarázták (mindannyian egyszerre), hogy az igazi olasz tiramisunak jobban szét kellene folynia és több rétegének kell lenni. 

Örültem, a neki, hogy elmondták a véleményüket, mert azt éreztem segíteni szeretnének, hogy tovább tudjak fejlődni. Hiszek abban, hogy minden egyes embertől, aki szembe jön az utcán tudok tanulni valamit. Még akkor ott a buliban elhatároztam, hogy újra megcsinálom a tiramisut. Marco, a házigazda megmutatta, milyen a ti·ra·mi·sù szerinte vagy ahogy az egyik ismerősöm mondja a TimiSamu.

Biztos ami biztos azért elmentünk (itt Angliában) egy kis tradicionálisnak mondott olasz étterembe is, hogy megnézzük mégis szerintük milyen az igazi olasz tiramisu. Elég jó értékelése volt a helynek, sokan írták, hogy olyan a hely mintha Olaszországban lennénk. Amikor kihozta a pincér egyből megörültem, mert a tiramisu hasonlított arra, amit először készítettem el, nem volt réteges ez sem. Azt éreztem, azért az enyém se olyan rossz, ha egy ilyen autentikus helyen így adják ki. Sőt, itt még vanília fagyit is tettek a tiramisu mellé, amit soha sem tapasztaltam még máshol. Bár egy kicsit el is bizonytalanodtam, hogy akkor valójában, milyen is ez a desszert.

Pár héttel később elmentünk egy másik olasz étterembe, ahol meg így nézett ki a tiramisu.

Ezután úgy éreztem még tovább kell kutatnom, milyen az igazi olasz tiramisu, és hirtelen eszembe jutott, hogy a barátnőmék épp Olaszországban nyaralnak. Gyors üzenetváltás után kaptam is egy képet valahonnan Pisa környékéről egy csodálatos süteményről.

Így most már egyre jobban körvonalazódott bennem, hogy akkor milyennek is kéne lennie az igazi olasz tiramisunak. Azonban mielőtt nekivágtam volna a sütésnek keresgéltem a neten egy kicsit.  A Wikipédia szerint a tiramisu az észak keleti olasz régióban található Veneto esetleg Friuli-Venezia Giulia megyéből származik, de egyes források szerint délebbről Sienából.  A neve azt jelenti, hogy „dobj fel” mert a benne lévő kávé és kakaó koffeint tartalma felpörgeti az emberi szervezetet. Megtudtam, hogy hagyományosan

• babapiskóta vagy vékony kis piskóta lap a tésztája
• a piskóta lapok kávéba vannak forgatva
• mascarpone sajt és tojás a krémnek az alapja
• kakaópor van a tetején
• réteges
• nem kell bele se tojásfehérje se alkohol
• a tetejére díszítésnek tesznek kis gömböket, csepp alakú formákat a krémből
• egy tálba teszik, amiből ki lehet kanalazni

Ezek alapján elkészítettem A TIRAMISUT, ami a legtöbb feltételnek megfelel a fentiekből.

Szuper, kész, most mondhattam volna, hogy juhéé, már tudom, hogyan kell csinálni igazi olasz tiramisut, de mégsem voltam elégedett.  Mert bár az íze jó volt, nekem nem tetszett. Nem akartam ezzel várni a vendégeimet, mert nem lehet szépen kitálalni. A torta formás "pizza" nekem jobban tetszett. Ezért aztán nekiálltam és elkészíttettem a tiramisu tortát Zsuzsi módra.

Pisa nagy vonalakban valahol Velence és Siena között van (ahonnan ugye származik a tiramisu) ezért azt gondoltam a kapott kép az, ami legautentikusabb és abból indultam ki.  Marcoé is hasonló, így biztos voltam benne, hogy jó lesz az irány. A gluténmentes piskótát én magam sütöttem és bár tudom, hogy nem kellene, én beletettem a tojásfehérjét is a krémbe, mert nem akarom kidobni. Nézzétek meg a videót ahogy elkészítem, 

A receptet itt találjátok, szerintem így hagyományos, finom és szépen tálalható. Én elégedett vagyok és erre Marco is azt mondta, hogy na igen, ez már tiramisu.

Tipp: Fahéjjal még meg lehet kicsit bolondítani a krémet is, meg a tetejét is.

Annak, aki este nassolna, de nem akar felpörögni a kávétól javaslom a misu félék csoportjába tartozó málnamisut. Ebbe se kávé, se kakaó, se mascarpone, mégis isteni.

Elsőre talán furcsa, hogy egy gluténmentes sütés-főzéssel foglalkozó blogban konzervekről és politikáról lesz szó. Nem volt szándékomban ezzel foglalkozni, de úgy érzem, hogy nem tudom elkerülni ezt a témát, mert tény, hogy

• az Egyesült királyságban élek 
• 2016. júniusában a britek egy népszavazáson megszavazták, hogy lépjenek ki az Európai Unióból
• a kilépést 2019 március 29-re tűzték ki, de egyenlőre a kilépés feltételeiről nem született megállapodás

Ha megállapodás nélkül lépnek ki, akkor egyes újságcikkek szerint akár az is elképzelhető, hogy bizonyos dogokat bizonytalan ideig nem lehet majd megvásárolni a boltokban. Rémisztő, majdhogynem háborús helyzethez hasonló állapot állhat elő, békeidőben. Ha a szívemre teszem a kezem, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a fenének maradok itt egyáltalán. De most nem ezzel foglalkozom, hanem a megoldásra koncentrálok. Gondoljunk csak arra, hogy például kempingezni készülünk és kellenek gluténmentes tartós élelmiszerek az útra.

Nekem, mint egyszerű háziasszonynak azt kell végig gondolnom, mit vásároljak be előre, hogy ne kelljen nélkülöznünk, mondjuk egy-két hónapig (talán addigra sikerül rendezni a kezdeti problémákat). Ott kezdődik a dolog, hogy szerintem érdemes egy csinosabb összeget összespórolni és átgondolni, hogy ez a sok cuccot hová tesszük. Vannak cégek, akiktől egy nagy dobozban összekészített brexit túlélőcsomagot, lehet rendelni, de sajnos ezek nem gluténmentes csomagok. Én olyan gluténmentes csomagot próbálok összerakni, amiben olyan termékek vannak, amiket egyébként is használok, csak sokáig elállnak. 

Ha azt mondják, hogy tartós élelmiszer, akkor a konzerv szó jut az eszembe. Csakhogy én szinte sosem szoktam konzervet enni. Ezért felfedeztem a boltban a választékot és azt találtam, hogy van rengeteg féle konzerv étel csak épp nem gluténmentesek. A gluténmentes készételek között főleg leveseket találtam.

Egyértelmű, hogy ha az az éhenhalás szélén állok megeszem akár a gluténos konzervet is, de törekszem rá, hogy ne ilyeneket vegyek. Fontos, hogy szigorú legyek magammal minden helyzetben. Szerencsére a babkonzerv, amit annyira szeretek gluténmentes. Hiába gyártják a UK-ben nem biztos, hogy minden alapanyagot be tudnak szerezni hozzá, illetve nem tudom, hogy lesz-e ember, aki el tudja szállítani időben a boltokba. Ja meg, hogy az ínséges időkben majd Zsuzsikának jut-e belőle a boltban vagy az angolok felzabálják az egészet. Vettem jópárat, biztos ami biztos.

A babon kívül a listámon volt még

Alapvető élelmiszerek: rizs, cukor, gluténmentes liszt keverék vagy rizsliszt, száraz gluténmentes tészta, olaj, tojás, só

Konzerv: zöldség (borsó, kukorica), hal, gluténmentes készétel, tubusos hagyma sűrítmény, konzerv virsli

Mirelit: amennyi a fagyasztóba befér: hús, zöldség

és ami feldobja a napot: zsíros szalonna és kolbász, lekvár, nutella, csokoládé, kávé, tejpor, olajos magvak (mandula, dió), alkohol igény szerint.

Talán extrának számít az ami, a feldobja a napot csoportba került, de szerintem korántsem extra. Az édességekben a legtöbb esetben jóval több energia van, mint mondjuk egy zöldség konzervben. Valamint, ha ezekhez a tartalékokhoz kell nyúlni fontos, hogy az ember a lelkének is kedveskedjen egy kicsit. Akit az élvezetek nem érdekelnek, csak az energiabevitel, azoknak jó lehet a sportolóknak való energia gél, amit én is használtam a London - Párizs kerékpártúránkon.

Az ételen kívül a listára tettem néhány higiéniai terméket is, melyeket nem részletezek. Lényeg, hogy nem akarunk a WC papírból sem kifutni, ha már ekkora sz@rban vagyunk. Palackozott víz is jól jöhet, bár szerintem nem valószínű, hogy ebben az esős országban gond lenne a víz ellátással.

A fentiekből kijön jópár angol reggeli (English breakfast), de azért reméljük, hogy majd csak kempingezéshez kell felhasználnunk ezt a készletet.

Kicsit olyan az ádventi kalendárium nyitogatás, mint a lottósorsolás, csak itt biztos a nyeremény. Ha türelmesek vagyunk biztosan eljön a karácsony. Jó vágyakozni és izgalommal bontogatni a meglepetéseket, A legtöbbször apróságot rejt a naptár és egy bonbon naptárnál sejtjük is, hogy csokoládé lesz benne, de  jó, hogy nem tudjuk mit rejtenek az egyes napok.

Az alábbiakban összeszedtem 24 napra, 24 különböző gluténmentes töltelék ötletet:

1. tejcsokoládé
2. fehér csokoládé
3. földimogyoró egészben
4. földimogyoró krém
5. mogyoró egészben
6. darált mogyoró pici cukorral
7. nutella
8. mandula
9. marcipán
10. dió darabok
11. kókusz reszelék
12. M&M's
13. gumicukor
14. aszalt szilva darabok
15. aszalt sárgabarack darabok
16. mazsola
17. sűrű lekvár vagy dzsem
18. gluténmentes keksz
19. egy egész kávészem
20. marcipán
21. kakópor porcukorral
22. fahéj porcukorral
23. gluténmentes granola
24. egy maradhat töltelék nélkül

Nézzétek meg a videót az elkészítésről:

Fontos, hogy csak ehető és az étcsokoládéval ízvilágban harmonizáló dolgokat tegyünk bele. Nálunk a kedvenc az egész mogyorós, nutellás, egész mandulás és a darált diós. Aki szeretne egy kicsit Harry Potter mindenízű cukorjára hajazó dolgokat tenni bele, akkor lehet egy kis sóval, Erős Pistával, tic-tackal is próbálkozni. Minden esetre azért szerintem nem érdemes ezt a vonalat nagyon túlzásba vinni.

Uraknak mondom, hogy akár eljegyzési gyűrűt is bele lehet ám rejteni a bonbon naptárba. Egy kis alufóliába érdemes becsomagolni előtte, mert a gyémántnak nem tesz túl jót a csokoládé közvetlen közelsége. Érdemes ott lenni, amikor a leendő ara kibontja a csomagot, mert ez egy fontos közös élmény. Valahogy meg kell akadályozni, hogy a hölgy tiszta erőből beleharapjon, a bobbonba ezáltal kitörjön a foga vagy esetleg lenyelje az ékszert.

Hozzávalók

• 4 tábla gluténmentes étcsokoládé
• 24 féle gluténmentes töltelék 

Elkészítés

 A csokoládé felét mikróban 2x30 másodperc alatt (félidőben megkeverem) megolvasztom, majd még melegen 24 felé töltöm, egy bonbon készítő edénybe vagy csak simán egy jégkocka készítőbe. Nagyjából az edénynek az egy negyedéig, egy harmadáig töltöm a csokoládét, majd lehűtöm. Amikor megszilárdult, bele teszem a tölteléket. Lehet mindet ugyan olyanra, 3-4 különbözőt vagy akár 24 különbözőt is csinálni, ez ízlés és kreativitás (no meg idő) kérdése. Miután megtöltöttem a bonbonokat megolvasztom a maradék csokoládét és szépen 24 részre osztva befedem a bonbonokat. Óvatosan megrázogatom az edényt, hogy szépen körülérje a csokoládé a tölteléket, majd megvárom amíg megszilárdul. Hűtőszekrényben ez nagyjából egy óra és amikor kész óvatosan kirázogatom a tartóból a bonbonokat. Ezután már csak a csomagolás van hátra. Én előre felszámozott átlátszó zacskóba teszem és ha nem akarom a falra felfüggeszteni, csak egy nagy tálba teszem onnan lehet válogatni.

Bonbon helyett mézeskalácsból is meg lehet csinálni ezt a naptárat. Ebben az esetben tojáshabbal lehet a számokat felírni. Kattints ide a gluténmentes mézeskalács receptemért.